Az 1900-as évek elején Ludwig Roselius felfedezése és kávéforgalmazó cége, a Kaffee Hag tevékenysége egy teljesen új színt hozott a kávézás világába: a koffeinmentes kávé lehetőségét.
Most megnézzük, mi volt akkor, és mi változott az elmúlt 100 évben a tudomány fejlődésével. Ezen túl pedig összeszedjük, hogy milyen egyéb tényezők befolyásolhatják koffeines, vagy koffeinmentes szokásainkat.
Mi az a koffein?
A koffein egy fehér színű, vízben oldódó, kesernyés ízű, kristályos anyag, ami a kávécserje védekező mechanizmusaiban játszik szerepet. Nevét a kávécserje egyik őshazájáról, Kaffáról kapta. Vegyülete a kávé, tea, kóladió és enyhe mennyiségben a kakaóbab termésében is megtalálható.
Fogyasztása élénkítő, vérnyomás emelő hatást fejt ki az emberi szervezetre, és a kávé több száz másik alkotóelemével egyesülve számtalan jótékony hatásáról ismert. Ugyanakkor túlzott mennyiségben, kb. 100 gramm dózisban halált okoz, de ehhez körülbelül ezer csésze, vagyis kb. 150 liter jóféle feketét kéne meginnunk gyors egymásutániságban! – Értelemszerűen az addikció mértékétől is függ a toxicitás (tehát a hozzászokás befolyásolja a mérgezési mennyiséget), de elég kevés annak az esélye, hogy kávéscsészével a kezünkben indulnánk az örök vadászmezőkre. –
Egyes testi és lelki betegségek fennállása mellett fogyasztása veszélyes, míg az egészséges, felnőtt szervezetre napi néhány csésze kávé jótékonyan hathat és betegségeket előzhet meg!
Mennyi az annyi?
Ma már tudjuk, hogy egy csésze kávé átlagosan 60-120 mg koffeinnel büszkélkedhet. Tudjuk azt is, hogy szervezetünk napi szinten 300-400 mg koffeint tud feldolgozni, ezáltal napi fogyasztásunkat 2-6 csésze elfogyasztásával maximalizálhatjuk.
Kávé és kávé között is jelentős különbség van koffeintartalom szempontjából. A trendi zöld kávé csészénként mindössze 20 mg-ot tartalmaz. Egy illatos arabica és egy testes robusta az 50-180 mg-os tartományban mozog. A koffeinmentes kávékban pedig kb. 4 mg-ra csökkentik ezt az értéket. Tehát az elnevezés ellenére tartalmaz koffeint!
Lássuk, hogyan, miért, s mióta!
Mit talált fel Roselius?
Ludwig, 1874-ben született Brémában, egy kávékereskedő második gyermekeként, és maga is a kávéimport üzletágában helyezkedett el. Édesapja, Dietrich Friedrich Rennig Roselius, a családi vállalkozás vezetője, 59 évesen váratlanul elhunyt, s halálát a túlzásba vitt és rendszeres kávéfogyasztással indokolták az orvosok.
Ekkor a fiú intenzíven kezdett foglalkozni a kávé összetevőivel és egészségre gyakorolt hatásaival. Ezek tanulmányozása közben a keringésfokozó összetevő – koffein – semlegesítését tűzte ki célul maga elé.
Vannak, akik szerint véletlen egybeesés, legenda csupán, hogy Ludwig egy hajós utazás alkalmával jött rá a megoldásra, mikor kávérakománya a sós vízbe borult, s mire sikerült kihalászni a szállítmányt, kifőzéskor már egy kevésbé élénkítő hatású kávé leve kotyogott ki a szerkezetből.
Akárhogy is, Ludwig Roselius eljárása valóban a zöld, pörköletlen kávé áztatásával indult, amit később 1906-ra, vegyi anyagokkal egészített ki: Ugyan a célt valóban elérte: a koffeintartalmat jelentősen csökkentette, de a rákkeltő benzol hozzáadása az áztatóvízhez, már rossz ötletnek bizonyult – legalább is a tudomány mai állása szerint.
A Kaffee Hag mai napig forgalmaz koffeinmentes kávét azzal a különbséggel, hogy a káros vegyi anyagokat sikerült kiiktatni a folyamatból.
Hogyan készül ma?
Manapság az áztatós módszernél kevésbé káros, de továbbra is szintetikus anyagokkal dolgoznak, a legmodernebb eljárások során viszont szén-dioxid nyomás alatt kezelik a kávébabokat, azonos hatást érve el, hozzáadott vegyszerek nélkül.
Még ezen eljárások sem iktatják ki teljesen, de elenyészőre redukálják a koffein mennyiségét. Újabb kutatások során azt találták, hogy a koffeintermelő gén kikapcsolásával, lehetségessé válna egy teljesen koffeinmentes kávéfajta termesztése is.
Kávémentes, vagy koffeinmentes?
Egyes szív-érrendszeri betegségek, súlyos migrén, idegrendszeri problémák és például a pánikbetegség, a burnout szindróma vagy gyakori alvászavarok esetében a koffein fogyasztása ellenjavallt. Ide tartoznak még a várandósság egyes szakaszai és a szoptatás, ahol nem mindegy, hogy mikor, mennyi koffeint fogyasztunk!
Ilyen esetekben tehát a kávé elhagyása, vagy a gyenge, koffeinmentes változat javasolt.
Krónikus gyomorbetegségek, speciális diéták, egyes fogászati kezelések, vagy bőrbetegségek esetén a kávé elhagyása javasolt, természetesen az orvosi vélemény függvényében!
Nem csak a kávéban van koffein!
A gyerekek kedvenc, főzött kakaója is tartalmaz koffeint, kb. 2-6 mg-ot csészénként (másfél deci), ami nagyjából a koffeinmentes kávéval egyenlő. Egy kis dobozos kóla ennek ötszörösével, 30 mg koffeinnel és rengeteg cukorral pörgeti fel az embert, de egy csomag megfázás elleni forró italpor is 25 milligrammal rendelkezik!
Boldogsághormon címszó alatt, a feketecsokik felveszik a versenyt az energiaitalokkal: mindkettőben 70-100 mg koffein található.
A fekete teából 20-90 mg, a zöld teából 5-40 mg koffeint préselhetünk ki áztatási időtől és fajtától függően. A japánok macha teája például az egyik legütősebb a világon.
Ha valaki kávé- vagy koffeinmentes diétára kényszerül, kisgyermeket nevel, ezekre is mindenképp oda kell tehát figyelni!
A koffeinmentes kávé izgalmas kutatási téma a biokémiai laborok szerelmeseinek és az elkötelezett kávégyártóknak is, mindazonáltal kitűnő lehetőség azoknak, akiknek a koffein fogyasztása nem vagy csak mérsékelten ajánlott.
Ha minőségi, koffeinmentes megoldást keresel, elérhető kínálatunkat itt találod meg.
Comments